#Kritika 6 - Szerelmi játszma [ Isobel ]

Szerelmi játszma

DESIGN

 (nos a design-t & fejlécet Sophie készítette, ennek ellenére erről is írok kritikák)

Fejléc: 

Összességében egy gyönyörű fejlécről van szó. A színek remekül harmonizálnak egymással, a képek szépen össze vannak mosva, de, ha apró részleteket nézzük, akkor felfedezhetőek a kisebb hibák, amelyek valamelyest rontanak az összhatáson. Ilyen például Liam kivágása, és ahogyan el van helyezve a képre. Ötlete és nagyon szép, de egy világosabb kép sokkal jobban bele illene a fejléc hangulatába és az elmosás is szebb lenne. A betűtípus egyszerű, de ehhez a világos színösszeállításhoz, szerintem nem ártott volna egy kis plusz. 

Modulsáv: 

Az első és legfontosabb, hogy a plakátokat tüntesd el, mert borzalmas képet alkotnak a design-nal, mind színösszeállításban, mind színvonalban. (javasolnám a külön lap készítését). Aztán jöhetne a chat, amiről fogalmam sincs, hogy miért ebben a színösszeállításban tetszeleg.

A 'történet' modul nekem nagyon tetszik és csak tanácsolni tudom, hogy alkalmazd az információk fülecskénél is. A menü szép, de a betűtípus nekem picit fura..., bár lehet, hogy jobb lenne, egy kisebb betűméretben, esetleg egy kis ritkítással. A cserék kicsit össze vannak zsúfolva, de ez a függőleges eloszlással meglehet változtatni. 

A modulsáv igazából nem vészes vagy éppen csúnya, de nem illenek össze a dolgok és én (személy szerint) kicsit hiányolom belőle az életet. Feldobhatnád a modulokat egy kép képpel, idézettek vagy éppen trailer-rel. 

Egyéb:

Elsősorban azt kell megjegyeznem, hogy a design-hez nem csupán a színek - képek - gifek alakítása és a kódolás tartozik hozzá, hanem az esztétikai minőség is... Amelyen sajnos, sokat ront a szöveg rendezetlensége. Sorkizárt, minimum három bekezdéssel. (bevezetés, tárgyalás, befejezés: természetesen ezeket nem kötelező betartani, de így szép és igényes)

Design: 10/6

TÖRTÉNET

Prológus: 

Felkelti az emberek figyelmét, de túlságosan vitatható, mind helyesség, mind esztétika szempontjából. 

Ami engem a legjobban zavart (és, amit nem is igazán értettem), hogy bizonyos szavakat nagy betűvel írsz, a mondat kellős közepén. Értem én, hogy kiszeretnéd hangsúlyozni a dolgokat, de a 'velem', 'veled' (...stb.) szavak, egy mondat közepén, akkor is kisbetűnek számítanak, ha magára Istenre próbálsz meg célozni.  

Továbbá problémáim vannak a túlságosan összetett mondataiddal, amelyekben van harminckettő alany és ugyan ennyi állítmány, ami által zsúfoltnak tűnik és egy idő után az ember csak átsiklik a mondat fölött. 

Példa: 

- "Sőt addig szerelmednek hitt alak is cserbenhagy..."

* Sőt az addig szerelmednek hitt alak is cserbenhagy.... 

- "Sajnos az életben is így van..."

* Sajnos, ez az életben is így van... - ezekkel a rövid mondatokkal csak hangsúlyozni szerettem volna az utalószavak hiányát.

Elképzelés: 

Fogalmazás, helyesírás: 

Nagyon sok az ismétlés és ez már rögtön az első fejezetben felbukkan. 

Példa: 
- "Hogy aztán elfoglalja a szokásos helyét, s várja, hogy csatlakozzak hozzá, hogy együtt ebédelhessünk meg..."
* Őszintén szólva, ezen probléma javítására csak kettő módszer van. 1.) A fejezetek írása közben használatos szinonima- és nyelvhelyességi szótár. 2.) Sok-sok könyv olvasása, amely lehetőleg a huszadik század irodalmához tartozik.
* Az ismétlésen kívül még belekötnék egy apróságba: 'hogy' szócskával nem szép, igényes mondatot kezdeni.

Példa: 
- "Hogy aztán elfoglalja a szokásos helyét, s várja, hogy csatlakozzak hozzá, hogy együtt ebédelhessünk meg, miközben értelmetlennek tűnő dolgokról beszélgetünk, de Minket ez cseppet sem zavar, mert ez a Mi időnk, amit senki se vehet el Tőlünk." (bocsi, hogy ezt hozom példának - ismét -, de majd kifejtem az okát)
* Amibe rögtön belekötnék, hogy az előző mondat és ez összefüggenek és sok kis elemre bonthatóak, amit te sajnos nem vettél észre vagy éppen nem alkalmaztál.
* Hosszú, zsúfolt mondat, amiből szépen megfogalmazva, akár egy bekezdés is kerekedhetett volna.
**..., hogy aztán elfoglalja a szokásos helyét és várja a csatlakozásomat, egy értelmetlennek tűnő beszélgetéssel egybeszőtt ebédhez. Minket cseppet sem zavar az értelmetlen társalgás, hiszen ez a mi időnk és senki sem veheti el tőlünk! (maga a mondat nem hangzik valami szépen, főleg nem, ha magába nézzük, de, ha ilyen egyszerű, lényegre törő mondatokat alkotnál sokkal élvezhetőbb lenne az írásod).

Példa: 
- "Azonban, ha őszinte akarok lenni, akkor túl gyáva és túl gyenge voltam ahhoz, hogy az éles pengét csuklómhoz szorítva végighúzzam puha bőrömön, ezzel átvágva az ütőerem, hogy aztán a boldog öntudatlanságba merülve örökre lehunyjam a szemem, és újra az Ő karjaiban legyek örökkön-örökké…"
** Azonban, ha őszinte akarok lenni, akkor túl gyáva és gyenge voltam ahhoz, hogy egy éles pengét végig húzzak csuklóm, puha bőrén. Ezen cselekedetemmel átvágva az ütőerem és boldog öntudatlanságba merülve, újra az ő karjaiban legyek. Örökkön-örökké....  (ismétlés, zsúfoltság és egy apró vessző hiány)

Összességében ennyi lenne, ami úgy nagyon kiszúrta a szemem (mondjuk ezek a hibák folyamatosan ismétlődnek) és nem bírtam megállni, hogy közbe kotyogjak.


Elképzelés: 
Igazából szép, izgalmas történetnek indul, de nem igazán tudom élvezni, hiszen a nyelvhelyességi és fogalmazási hibák rögtön megpiszkálják a szemem.
Négy fejezet és a prológus van fent, ami a történet kimeneteléről és cselekményeiről nem sok mindent mond el, de, ha a későbbiekben (úgy tíz fejezet múlva) szólsz nekem, szívesen írok egy újabb (remélhetőleg hosszabb) véleményt. 

Történet: 10/6

Ajánló #1 - Fény (Sz. V.)

Sziasztok, mivel mostanában nem volt semmi komolyabb bejegyzés, úgy döntöttem kiírom magamból ezt az ajánlót. 

FIGYELEM! A bejegyzésben SPOILEREK lesznek!

(Katt a képre a blogért!)

 Ebben az ajánlóban elsősorban a történetet magát vesézném ki, nem a designt, de azért muszáj ejtenem róla egy szót. Most abban a tudatba, hogy már megnyitottátok, elkezdek regéket zengeni. NÉZZÉTEK! Most komolyan! Ez fantasztikus, minden szín passzol, és nem egy egyszerű háttérképről, hanem egy egyedi fejlécről van szó. Lehet, hogy velem van a baj, és nem találok hibát, de ez rettentően jól sikerült. Egyedül az előzetes lóg ki a modulsávból, de most arra mit lehet mondani? 

 Viszont ezzel, az imádattal átitatott lendülettel, suhanjunk is át a történetre.

Be kell hogy valljam, az első fejezetben arra számítottam, hogy egy jó kis Éhezők viadala másolattal lesz dolgom, viszont ez a második fejezet végére teljesen megváltozott. (Tudnotok kell, eredetileg két fejezet volt, de a kedves írónő összevonta a kettőt, és így most hosszabban olvashatjátok az első részt. Nagyon jó döntés volt, hiszen így már az elején esik egy olyan egy métert az állunk.) Nem is utalgatok már másra, nézzük is meg, hogy mi az, amit a ti szerkesztőtök ennyire imádott.

 A történetünk egy olyan jövőben játszódik, ahol az embereket folyamatosan szelektálják. Aki nem tudja teljesíteni a teszteket, azt megölik. (Ugye milyen érdekes? Mellesleg ez csak az alap helyzet...) Erre még az is jön, hogy egy magyar lány a főszereplőnk Vilma, akinek befolyásos szülei révén, még nagyobb akadályokkal kell megküzdenie. (Nem, nem, ez még mindig semmi.) 

 Az első fejezet elején megtudhatjuk, hogy milyen is ez a rendszer, a tesztpontok adják meg, hogy hol laksz, mit dolgozol, és hogy is néz ki a világ, a 2042-es Föld, azon belül is Magyarország.  Megismerkedünk Szerecsen Vilmával, akinek egy betegség miatt ősz a haja, és komoly ügyvédként dolgozik, ahol életekről dönthet, csupán 17 évesen. Persze ezt a számot nem tudjuk mire vélni, ugyanis intelligenciája, megjelenése, és beszéde egy harmincas nőről árulkodik. A rengeteg problémája mellett még az is megnyilvánul, ahogy tiniként viselkedve oda, meg vissza van az új szomszédsráctól, aki elvonja a figyelmét, úgy mindentől. Amennyi ember, annyi értelmezés, de én magam előtt látom, ahogy szerencsétlen lány harcol önmagával. Most legyen tini, vagy komoly felnőtt? 

(Az írásmód szerint, a dőlt betűs részek Vilma gondolatai, de a mesélő is ő maga, tehát E/1-es a sztori.)

Szegény lányka eléggé el van veszve a világban, minden esetre, ha csupán ennyi izgalomra számítottatok, nézzetek fel a telefon/laptop/számítógép elől, tévedtetek.

Most jön az igazán izgalmas rész, tehát aki még nem olvasta, feltétlenül tekerjen tovább! Mindenkinek magának kell átélnie a hatalmas szájtátások sokaságát.

 Ugye Vilma hirtelen felébredve meglátja a füstölgő várost, majd a szomszéd segítségével felfedezi a behatolót, felmennek a szobájába, ahol kiderül, hogy a pasi katona, és egy egész fegyver armadát tárol a szekrényben. Igen, ez is meglepett, bár számítottam rá, hogy valami nincs rendben vele, viszont! Amikor lemennek, és meglátják, hogy az egy űrlény, én majdnem felugrottam a székből. Egy földönkívüli? Egy blogban? Hogy mi a baracklekváros szalámi? Igen, én eddig egy ilyen bloggal sem találkoztam, ezért azt a szót, hogy sablon, nem is említhetem egy mondatban ezzel a bloggal. ( Ne kövezzetek meg, de ez még közel sem volt a legnagyobb csavar a fejezetben. ) Ezek után végül sikerül a lánynak megölnie, és ekkor üt be az a dolog, amire a legkevésbé sem számítasz. 

Megszólal egy hang, és kijelenti, Vilma az új kiválasztott, akinek egy megegyezés alapján az U.F.O-k bolygójára kell utaznia, és képviselnie az emberi fajt.

 Na igen.. Erre már nem is próbálok meg jelzőket aggatni. 

Ezek után a szomszéd katonát Vilma mellé kötelezik, így együtt kell utazniuk az új bolygóra. Én dobtam egy hátast, és tovább álltam. Szerintem most már értitek, hogy miért is imádom ennyire ezt a blogot. Na de, csatlakozzunk újra a spoiler kerülőkhöz.

Most, hogy a többiek is megérkeztek, itt az idő, hogy feltegyem az íre a pontot, ezt a blogot el kell olvasni, majd tíz másodpercig emészteni, hogy mi volt ez? MINDENKINEK csak ajánlani tudom. Feltétlenül tegyetek egy próbát, és ha még ez első fejezet sem tudott titeket meggyőzni, akkor fejet hajtok előttetek, és elismerem, ,,Ízlések, és pofonok". Ez blog ugyanis már az első bejegyzésben új találmányokat, romantikát, izgalmat, és nem mellesleg kiszámíthatatlan fordulatokat tartalmaz. Nem tudom, hogy más milyen első fejezettel kezdene, de Hedvig Tris rendesen feladta nekünk a leckét...

Ha sikerült titeket meggyőznöm, írjatok egy kommentet, hogy ne érezzem magam teljesen egyedül, esztelen rajongóként.

Hogyan írj jó prológust? - Netty L. Nelson

Hogyan írjunk JÓ prológust ?

Prológus - talán ez az a rész, amit ti mi, blogírók sokszor rosszul írunk le. Sokan pedig nincsenek is tisztában, mit is jelent ez a kifejezés, csak írnak egy Első részt/Bevezetőt, Prológus címmel.

     Sokan nem tudják, de a prológus NEM szerves része a történetnek. Ezért is fogalmazzák olyan rosszul a bloggerinák.

     Mi is pontosan a prológus? Bevezetés? Részben igen, részben nem.

A prológus egy olyan rész, ami rövid, tömör, figyelemfelkeltő, kapcsolódik is a történethez, meg nem is, de egyáltalán nem egyezik a tartalommal. Sokan azt csinálják, hogy a tartalmat bevágják prológus címszóval.

     Ha prológust írsz, tudnod kell, hogy mit is szeretnél írni. Az írók, -mint például Cassandra Clare- akkor írnak prológust, amikor befejezték a történetet. Meg is értem. Hiszen, prológust írni a legnehezebb.

     Ki kell választanod először, hogy miről szeretnél írni. Választhatod te a szomszédlány kiskecskéjének a bolháját is; a lényeg, hogy a későbbiekben legyen valamilyen szerepe a történetben.

     Írhatsz a múltról vagy a jövőről, azonban figyelned kell arra, hogy ne tartalmazzon olyan információkat, amik később nem térnek vissza a fejezetekben és/vagy elvarratlan szálat kelt az elolvasása nélkül.

     Mert számolnod kell azzal, hogy nem fogják a prológusodat elolvasni, és ha te abba kulcsfontosságú információkat írtál bele, akkor az olvasó csak fogja a fejét, és gondolkodik, hogy vajon ezt mikor említetted.

     Éppen ezért válassz egy témát, ami egy kis homályt tesz az olvasó elméjében, de a történet befejezésével FEJTSD KI, különben az egész fuccsba megy.

     Az, ha te írsz egy részt, ami két évvel ezelőtt történt, még nem biztos, hogy prológus. Lehet, hogy valaki meghal benne, és a későbbiekben nem teszel róla említést, csak a lány depresszióját írod le. Miért is depis az a lány?

     Érzéseket, emlékeket is leírhatsz, de akkor a későbbiekben utalj rá, írd le a főszereplő gondolatait. Ez fontos.

     Bár sokan bevezetésnek hiszik, nem elég, ha tőmondatokat pakolsz egymás mellé, mint egy bemutatásnál. "Laura vagyok, húsz éves és szeretem a pitét. Ez pedig az életem" - mindent értek.

     Mindenképp azt tanácsolom mindenkinek, hogy bétáztassa le egy kritikussal a prológusát, hogy minden rendben legyen. A terjedelemre pedig figyeljetek, maximum két oldal legyen a prológus. 

     Amit még a végére kiemelnék, hogy a prológus NEM egyenlő az epilógussal. Értem ezt arra, hogy az epilógus ténylegesen lezárást jelent, oda már nem tehetsz semmi figyelemfelkeltőt, és homályos dolgokat. Zárjad le pár mondatban a történetet ezzel a résszel, és kapcsolódjon azért a történethez.

     Ha nem vagy biztos magadban, semmiképp se írj prológust - vagy írj rendeset, vagy hagyd a fenébe, félmunkát sose adj ki a kezeid közül.

Fogj egy témát a történetből, és vesézd ki a prológusban, magyarul.

            Nem attól lesz jó egy történet, ha a prológus meg van írva – hanem ha a prológus van jól megírva a történetben.

Kritika #5 (Netty L. Nelson)

Fejléc
(E/2 személyben beszélek, még ha nem is te készítetted)
Alapjáraton egy nagyon szép fejléc lenne, ha nem rondítaná el a focista képe. A kivágása, és a színvilága sem illik a többihez, szóval ha lehet, sürgősen eltüntetném onnan. A lány arcképe és kivágása kifejezetten tetszik. A cím olvasható, rendes betűtípussal van odaírva, szóval azzal sincsen semmi kifogásom. A fehér háttér képek kicsit furcsán mutatnak, enyhén foltossá teszik az egész képet. A helyedben keresnék valami más stílusú képeket.
Háttér, sablon, színek
Kavalkád hegyek. Minden más színű, és engem túlságosan nem nyert meg ez a barna-szürkéskék kombó, de ez egy teljesen szubjektív vélemény. De ha már egyszer ez a kettő az alapszín, akkor miért kezded a bejegyzéseket PIROS betűszínnel? És még csak nem is a szebbik árnyalatával. Aztán jött a neonsárga...
Majd a narancssárga.
Döntsd el, hogy milyen hangulatot szeretnél a blognak teremteni, és mik legyenek az alapszínek. Talán a háttér a legjobb, de az is csak azért, mert egyszínű.

Elrendezés, modulok

Eddig nem volt, de tegnap szerencsére változtattál ezen. A helyedben viszont egy kicsit átpakolgatnám, valahogy így:
- Főoldal
- Szereplők
- Fejezetek
- Trailer
- Videók

A szereplők adatai egy kicsit összekuszálódva vannak, ami enyhén zavaros, főleg nekem, aki nem konyít a focihoz semmit.

Modul szempontjából pedig kitennék egy tartalmat. (Mivel az ismertető sablonos, nem tudunk meg semmit, és kit érdekel, hogy a csaj élete fenekestül felfordul)
A látogatókat és a "drágáidat" lejjebb tenném, és esetleg egy chat sem ártana.

Effektek
Egy effekt van, és az is zavaró. Ez pedig a egy szövegeffekt, ami annyit tesz, hogy megnöveli és más színre változtatja a linkeket.

Egyéb
Nálad meg szeretném említeni, hogy teljesen fölösleges képeket tenni a szövegbe. Komolyan, minden apró nem fontos dologról kiraksz egy képet. Köszönjük szépen, de egyelőre még el tudunk képzelni egy tojásrántottát kép nélkül is, ennyi vizualizációnk még van.

Trailer

Tele van helyesírási hibával. Oda is teszel vesszőt, ahova nem kellene. Javaslom, hogy nézd át ezeket a nyelvtankönyvedben, mert katasztrófa. (A jelzők elé sosem kell vessző, csak ha felsorolás; különleges vendég)
A főszereplőt kábé négy-öt személy testesíti meg. Miért? Mindegyik sztárról egy rakat videó van fent Youtubeon, ha esetleg te pont egy színésznőt választottál, aki még sosem énekelt, akkor legalább olyan videót vágj bele, ahol nem látszik a lány arca. Ellie Goulding Need Your Love-ja nem éppen a legjobb választás, bár én alapból nem kedvelem ezt a számot.
Az még eléggé szemet szúrt, hogy egy szituációról vagy három videót bevágtál. Gondolok itt a karambolra. Elsőre is felfogtuk, hogy az mi is akar lenni, nem kell háromszor az orrom alá tolni.

Alapötlet
Ismertető alapján: A történet teljes egészében saját, és egyedi.
Egyedi? Végül is eddig csak huszonhárom focis bloggal találkoztam.
De hagyjuk is, nem szeretnék szemétnek tűnni.
Az alapötlet, mint már említettem rém unalmasnak bizonyul. Egy lányból csak úgy hipp hopp énekes lesz, aki ellátogat Németországba, hogy koncertet adjon. És mit történik?
Nem, egyáltalán nem találkozik A focistával.
De, mégis.
Kiszámítható, hogy a végén minden happy lesz, esetleg egy-két látszatcsavart fogsz gondolom beletenni.
Látszatcsavar = A nagy semmin veszekednek, és mennek szét, mindkét fél agyonbőgi magát, mire újra összejönnek.

Prológus
Nagyon aranyos, és szép, bájos, meg  minden, de ez NEM prológus! Attól, hogy odaillesztetted azt, hogy *két évvel ezelőtt*, attól még nem lesz prológus. Még a tartalma úgy-ahogy elmegy, az elolvasása nélkül is kerek egész lenne az egész, de  sokkal jobban örültem volna, ha a jövőből ragadsz meg egy kis foszlányt, és azt fejted ki. Mert ez így ahogy van, nem keltette fel az érdeklődésemet.
Annyit még hadd kérdezzek, hogy a főszereplő lány anyja ne halott? Hiszen három éve meghalt...

Fogalmazás, íráskészség
 Rögtön az elején kiégetted a szemeimet azzal a piros betűtípussal, és azzal a bizonyos "minnél" szóval. Előre megjegyezném, hogy azt úgy kell írni, hogy "minél".
A vessző és helyesírási hibák már itt érződnek. Felesleges helyekre teszel vesszőket, a helyesírásra pedig nagyon ügyelnék. Javaslom, hogy mielőtt feltennél egy részt, bétáztasd le, vagy keress egy online helyesírási szótárt.
Ezen kívül még egy-két szóismétlési hibát is ejtettél, ami speciel nekem szemet szúrt.
"A szám, pedig amit énekeltem (Pink So what) volt."
Ez esetben nem kell a zárójel, mert teljesen értelmetlen úgy a mondat, ha nem mondjuk hozzá a zenecímet.
"A küszöbbe sikeresen belevágtam a kislábujjamat."
A belevágtam szóra eléggé elkerekedett a szemem, mert én mondjuk nem ezt a szót használtam volna, hanem a "belerúgtam"-at esetleg "beb*sztam"-ot.
Kislábujjam. Kisujjam, esetleg, ritka, amikor az ember a kézfejét vágja bele a küszöbbe.
Megjegyeznék pár logikai hibát is; a turbánba csavart haj lassabban szárad meg, mert nem tud szellőzni. És nem kap valaki csak úgy első hallásra egy lemezszerződést.
Nem tudom, hogy mondták e neked, de a számokat érdemes betűvel írni.
A párbeszédek az elején nem tudom, hogy miért vannak pont középre igazítva, de eléggé érdekesen mutatott.
Ahogy elnézem, gondjaid akadtak még a felszólító szavakkal is - nem "menny", hanem "menj".
Végül megemlíteném, hogy teljesen fölösleges mondatokat teszel a szövegbe, hogy "hosszabbnak tűnjön"
Mondok egy példát:
A talpamat a hideg parkettára helyeztem.
Őszintén; kit érdekel? Még ha létfontosságú lenne ez a mondat, mert mit tudom is én, nindzsa a lány, és ez a megmérettetése, de nem, szimplán csak leírtad, hogy úgy kelt ki az ágyból, hogy letette a lábát a földre. Ne akarjunk ennyire részletesek lenni, inkább írj kevesebbet, de az legyen jó.
Voltak olyan fejezetek, amik nem (!!) tartalmaztak párbeszédet. Nekem ez új, általában max. a prológusnál szoktam meg, hogy nincs párbeszéd. Szerintem ezen javíts.
A másik pedig. Egy fejezet két szemszögből megírva? Te tudod, de az ilyen általában vagy nagyon jó, vagy nagyon rossz.
Rossz akkor, ha ugyanazt leírod a másik szemszögéből, és a történet csigalassúsággal telik. Jó akkor, ha ugyanazt a szituációt nem leírod még egyszer, hanem folytatod ahol abbahagytad.
Mivel még nagyon az elején vagy, nem igazán tudok mást ideírni.

Egyéb
Tudom, tudom, nem ide illik, csak egyszerűen muszáj megemlítenem.
Az első kritikádat nem tudom ki írta, de sose kérj olyantól kritikát, vagy bétáztatást, aki nem tud helyesen írni. Csak egy jó tanács, tényleg nem ide tartozik, remélem, nem baj, hogy megemlítettem.

Összegzés

- Fejléceden van javítanivaló
- Helyesírás, vesszőhibákra tessék figyelni!
- Keress egy bétát.

Kinézet: 10/8
Történet: 10/6

Rendelés - Trailer

Sziasztok! Elkészült a rendelésre készült videó, Hedvig Tris számára, az (IMÁDOTT) Fény című blogra. Csekkoljátok le, és ha a kritikám még nem, remélem ez a kis bemutató felkelti az érdeklődéseteket. :)

Kritika #4 - Fény - Sz. V.

Fény

Ma én készültem egy kritikával, nektek, viszont ez elég egyoldalú lesz. Aki egy borzasztó blogról akar egy lehúzást olvasni, most hagyja abba.

Kinézet:

Mit is mondhatnék? Fantasztikus. Minden egyes szín stimmel, és ez a geometrikus, kockás dolog is hihetetlenül egyedi. Mellesleg a történethez is nagyon passzol. A modulsáv is tökéletes, az elrendezés logikus, és a kódok is tetszenek. Tudom, hogy ez a leírás unalmas, de nézzétek meg magatok! Egyszerűen magáért beszél.
Kifejezetten tetszett még a zene modul, ugyanis tökéletesen passzol a bloghoz. Őszintén, akárhányszor olvasom, mindig bekapcsolom, sőt néha csak ezért keresek az oldalra. Persze tudom, van, akit a blogok ezen része nem izgat, de aki szereti a habkönnyű, ízléses dupstepet, egy domináns női hanggal, annak kifejezetten tetszeni fog. Nevetni fogtok, de én cseppet sem szeretem a dupstepet... Az igazság az, hogy nem is tudok több dolgot mondani, hiszen nincs hiba. A Fejléc eszeveszettül jó, hiszen szerepelnek rajta a fontos szereplők, és utal a virtuális világra, és a +17-es tartalomra. A háttér nem mozog, és a kódok is kellőképpen mutatósak, de egyben egyszerűek is. Plusz pont, hogyha jobban megnézitek a blog ikonját, még az is csodálatos.

Szöveg:

Mivel még csupán egy szerény fejezet van fent, és én nem tudom jól átlátni a helyesírási hibákat, nem is tudok mást írni, mint semmi. Nem láttam elgépelést, és talán egy-két szóismétlés volt, de azokat is szinte ki kellett keresnem. A fogalmazásod stílusos, és kellőképpen titokzatos.
A dőlt betűs részek a lány gondolatai, a sima betűk pedig a cselekmény. Nagyon egyedi ötlet, de nekem hamar sikerült megszoknom. Mellesleg az E/3-as megfogalmazás is megfelel, hiszen mi sem tudunk sokkal többet az eseményekről, mint Vilma.

Történet:

Vilma. Valamiért annyira megtetszett ez a név, olyan egyedi.
Ezzel kezdeném a dicsérgetést, hiszen a nevek magyarok, de mégis egyediek. Vilma, Éva, Aguszta. Nem mindennapos, hogy valaki magyar neveket használjon, de itt passzol, hiszen a történetünk is Magyarországon játszódik.
Be kell, hogy valljam először féltem elkezdeni a fejezetet, mert helyesen két helyen is fel van tüntetve a korhatár, de örülök, hogy nem az első részben jönnek  az akciók. Húh, sikerült finoman fogalmazni. Tehát, a fülszövegből is látszik, hogy egy modern, új világba csöppenünk, de ezt mi sem tudná jobban illusztrálni, mint maga a rövid bemutató:

2042. A világunk felépülve romjaiból, leküzdve a népirtás elleni forradalmat, békességben él. A tízéves háború próbára tette a földünk irányítóit, de végül sikeresen szelektálták a föld lakóit. Kivétel nélkül, minden ember adott életszakaszokban egy próbával szembesül, és, ha nem képes teljesíteni, nincs joga a földön élni. A jó eredmények nagyobb hatalomhoz vezetnek, míg az elégséges eredmények csupán az életben maradásra adnak esélyt.
Magyarország a forradalom leverése után, azonnal nagyhatalommá, és világvezetővé vált, ezért az itteni elvárások is egyre csak nőnek.
Vilmának az élete bármelyik percben véget érhet, hiszen sokkal nagyobb követelményeket kell teljesítenie befolyásos szülei révén. Emellett, még a 722-es házba egy ismeretlen férfi is költözik, aki kitűnik a többiek közül, de még maga a lány sem érti, hogy miért.

Nem tudom, ti hogy vagytok vele, de szerintem egy efféle sztorihoz, ennél jobb fülszöveget keresve se talál az ember. Velős, gyors, természetfeletti. Én ugyan nem kedvelem különösen a sci-fiket, de ez engem is megfogott. Amint elolvastam ezt a rövid szöveget kitört belőlem a ,,Ezty nyekem ojvasnyom kejj!" szöveg. 

A figyelem felkeltő design, és az, hogy ez a fülszöveg látható helyen van, csak még jobban elősegíti a megismerést. Nem véletlenül raktam fentre a teljes design képet, ugyanis szeretném, ha az egészet látnátok. Azonban a bevezetésnek itt nincs vége. Van egy aranyos tartalom menüpont is, ahol egy pár mondattal többet kapunk, ez egyfajta plusz ként szerepel. Gondolhatjátok, ennek is mennyire örültem az első fejezet előtt. 

Viszont nincs prológus. Tudom, ez valakinek esetleg nem tetszett, de nekem még ez is csak a pluszot nyújtotta. Egyedi, és nem is gondolom, hogy pótolni kellene. A Két bevezető kellőképpen beszívott (engem legalábbis) a történet világába. 

A cím... Fény. A szatír énem arra gondolna, hogy ennyire telet? Egy szó? Ezzel ellentétben azonban az igazi énem, aki már tapsikolva várja az új részt, arra gondol, hogy igen. Ez sejtelmes, és érzem, a későbbiekben még jelenteni is fog valamit.

Térjünk is át az egyetlen írásra amit igazán elemezhetek, az első fejezetre.

Első fejezet - Mindenki

A cím egy szó, a fejezet fő mondatából kiragadott szó, ami burkoltan céloz a halálra. Elmés.

Ebben a pár sorban megismerkedünk a világgal, ahol nem lehet hajfestéket használni, (Hát persze, hogy ez az első, amit megjegyzek) mindenkit figyelnek, mindenkinek egy teszt dönt az életéről, és félelemben élnek. Nem emlékeztet ez valamire? (Éhezők viadala?) NEM! Itt konkrét, kimondott népirtás zajlik, nap, mint nap. Itt nem burkolt semmi, tiszta, és véres. Mellesleg minden ember okos. Sajnálom, de aki másolásnak bélyegezné a dolgot, az mélységesen téved. Ez nem egy lopás, egy egyedi ötlet. Abban viszont valós a hasonlóság, hogy van szerelem, és egy erős főhősnő. Ugyan még nem tudunk sok mindent, de mégis, aki szerette a Beavatottat, Éhezők viadalát, Útvesztőt, annak ez is valószínűleg tetszeni fog.

Már az első pár sorban találkozhatunk egy új találmánnyal, és új karaktereket ismerhetünk meg, akik közül (SPOILER valaki meg is hal). Bátor lépés, mégis izgalmas.

Az egyetlen, ami talán hiba lehet, hogy icipicit túl sok volt a leírás, de ez kötelező volt, hiszen be kellett mutatni a helyszíneket. Ezen kívül érdekes, izgalma, sejtelmes olvasmány, jár a minden...

Összegzés:

Kedves olvasók, azt ajánlom nézzetek be a Fény oldalára, garantáltan nem fogtok csalódni. Egyszerű, de nagyszerű. Az egyetlen, ami csípi a csőröm, hogy velem együtt szerény 3 feliratkozó van. MIÉRT IS? Nem viccelek, ez botrány. Igen, kampányolok a blog mellett, ugyanis ennél jóval többet érdemel! Minden esetre olvassátok el a fejezetet, nem annyira hosszú, de utána garantáltan sipákolni fogtok az újabbért. (Jelentem ez betegség lesz.) 

Kritika #3 - Viszonzatlan szerelem (Netty L. Nelson)

Fejléc

Alapjáraton egy letisztult és szép fejléc... lenne, ha nem követtek volna el pár alapvető hibát. Sokkal jobban megfogott volna, ha nem Louis hatalmas feje néz rám, mikor nem is ő a fő-főszereplő, de ha már ott van a fejlécen, akkor is a háttérbe "szorítottam" volna. A focistáról egy teljesen másik képet vágtam volna rá, hiszen valamilyen szinten ő a főszereplőnk szívszerelme. A focista ezen kívül rosszul van kivágva, ami nem a legszebb hatást nyújtja.
Louis feje pedig félig átlátszó, félig nem, ami ellent mondd azzal, hogy az ember könnyen fókuszba hozhatja - holott nem ő lenne az egészen a "lényeg"  (mint már említettem).
Fizzy képe még úgy ahogy elmegy, nem éppen a legjobb, de jobb, mint a másik kettő fényképe.
A cím színét megváltoztatnám, mert valamennyire beleolvad a háttérbe.
Szerintem ehhez a bloghoz sokkal jobban illene egy titokzatos fejléc, hiszen annyi mindent nem tudunk még az elején, ami később fontos eleme lehet a történetnek.
Semmiképpen sem hagynám ezt a cukormázas rózsaszín/pirosas színt, hiszen a történet nem éppen fullheppi.
Utólag szeretnék azért gratulálni a készítőnek.

Háttér, sablon, színek

Alapjáraton a színek harmóniában és összhangban vannak a fejléccel, nincs semmi kivetni valóm. Mint ahogy azt már említettem a színeket lecserélném valami titokzatosabb, és figyelemfelkeltőbbre, mert az ember - mint például jómagam - így azt hiszi, hogy megint valami elvetemült cukormázas 1D fanfictionhöz van szerencséje. Pedig nem. Nem feltétlenül mondom azt, hogy legyen az egész lehangoló és/vagy depressziós hatású, de el tudnék mondjuk képzelni egy sötétlila vagy bordó színt az egészhez. (Jóval bordóbbat, mint ami most van)

Elrendezés, modulok

Semmiképpen sem hagynám a legelső helyen a "tudnivalók"-at. Jóval lentebb lenne a helye. Teljesen átrendezném a jobb oldali modulokat, valahogy így; Menüpontok, Történet, Tudnivalók, Chat, Iratkozz fel!, Cserék, Blogjaim
A Menüpontokon belül nem készítenék új oldalt csak a prológusnak, hanem a fejezetekhez venném - hiszen az is.
A Cseréket és  a Blogjaim-at sem oda tenném, mert egyrészt szerintem neked is macerásabb folyton folyvást új címet/képet, majd ahhoz linkeket tenned. Egyszerűbben megoldható lenne, ha külön modult készítenél ezekhez.

Effektek

Szinte mindenre van effekted; ami jelen esetben egy kicsit már zavaró, és csicsás.
A helyedben elhagynám a képeffektet, mert szerintem semmiképp sem mutat jól a blogodon. Engem még az egér is zavar, hogy kb fél centi a különbség a rendes kurzor és e között; tehát fél centivel lejjebb kell vinnem az egeret, ha ki szeretnék x-elni valamit.

Trailer, Könyvborító

-

Alapötlet

Az alapötlet, miszerint Fizzy beleszeret Louis egyik csapattársába -aki nem mellesleg jó pár évvel idősebb nála- minden probléma okozója. Louis félti -inkább szabályozza- a húga életét, ami a lánynak -aki mindössze 13 (!) éves- ez egy cseppet sem tetszik, és tojik Louisra és mindenki másra; elmegy megkeresni a szívszerelmét Ausztriába.
Az elején persze minden szépen és jól indul; Fizzy nem csak a bátyját, de mindenki mást gyűlöl a családjában, egyedül egy Sims nevű együttes tagját veszi figyelembe, akivel miután nem sikerül találkoznia csak még jobban utál mindenkit. Aha.
Aztán egy nap elmegy csak úgy véletlenül Louis -aki szupersztár- egyik focimeccsére. Ott találkozik a szőke herceggel, Christoph-fal.
Miután Louis ezt észre veszi, mániákusan próbálja a (nem létező) kapcsolatot szétrombolni. Megvádolja Christophot azzal, hogy késsel támadt rá, és hát mivel ugye ő Louis, rögtön hisznek is neki. Christoph fél, hogy börtönbe juttatja a kis Paprikajancsi, ezért sebtében elutazik Ausztriába, hogy nyugodt életet éljen. Ezt megakadályozza Fizzy Tomlinson, aki -meglepő módon- utána megy. És rögtön a második (!!!!) nap meg is találja, visszamennek Londonba, és minden heppi a miszisz számára.
Idő közben kiderül egy-két borús titok Louisszal kapcsolatban, ami még jobban fokozza Fizzy ellenszenvét.
Alapjáraton eléggé irreális egy történet, hogy a tizenhárom éves beleszeret egy tizenöt évvel idősebb focistába, de oké.
Plusz pont az írónak, hogy Louis nem az 1D tagja, hanem egyedülálló énekesként dolgozik.

Prológus

Mi is az a prológus? Olyan rész, ami bevezeti, felvázolja, esetleg egy kicsit eltér az eredeti témától. A történethez kapcsolódik, de mégsem, nem épp szerves része az egésznek, mégis felcsigázza az olvasókat.
A te prológusoddal vegyes érzelmeim vannak. Olvastam már hasonló prológust, méghozzá az Evernight című könyvben, ahol egy csipetnyit kaphattunk a jövő eseményeiről, ami fel is csigázta az érdeklődésünket.
Nagyon remélem, hogy a prológust úgy fogod beleszőni a történet további részeibe, hogy ne szóról-szóra, mégis mondanivaló szempontjából hasonló legyen. Mert akkor lesz igazán prológus.
De. Az eleje teljesen úgy van íródva, mintha a még meg nem történt eseményekről gondolkodna a főszereplő lány. Gondolok itt a:  Louis nem tudhatja meg, mert kinyírna engem is, és őt is.
El kell dönteni; vagy felvázolod a későbbi eseményeket, és úgy írod meg a prológust, vagy a jövőből/múltból szerzel egy foszlányt, amit tele lyukakkal leírsz. (A jövőben tervezek egy cikket a helyes prológussal kapcsolatban - a szerk.)

Fogalmazás, íráskészség

Az első részben teljesen elvesztettem a fonalat; egy bekezdésből megtudtuk, hogy ki az a Louis, illetve a főszereplő csaj egész familíáját. Túl sok információ, ráadásul nincs is szépen megfogalmazva. Ez ennek a testvérének a bátyjának a húga, az annak az apjának a feleségének a harmadik gyereke...stb. Közben persze próbálod jellemezni egy-két mondattal az adott szereplőt, Louisszal való kapcsolatát, ami egy kesze-kusza szálhoz vezet.
Megemlíteném, hogy folyton rosszul írod le a mondatokat,  így már rögtön másolom is a második párbeszéd mondatát.
-Annyira izgatott vagyok, Louis három év után most visz minket a sztárok közé. –kiáltotta, aztán fel is sikított, majd ugrándozni kezdett örömében.
Helyesen: - Annyira izgatott vagyok, Louis három év után most visz minket a sztárok közé –kiáltotta, aztán fel is sikított, majd ugrándozni kezdett örömében.
(Megjegyzem ez nem éppen egy tinilányhoz illő viselkedés)
Teljesen ledöbbentem, amikor azt olvastam, hogy egy 13 (!) éves lány, combig érő ruhában feszít egy ünnepségen, a nővére, aki tizenöt éves pedig úgy ki van vakolva, mint a vajas kenyerem. Ehhez hozzáfűzném, hogy ha Louis annyira gazdag, miért nem fogadott a lányokhoz sminkmestert, aki talán nem készít Lottienak bohóc sminket.
A szemszögváltások egész jól illenek a történethez, és nem is zavaró. De én a helyedben többet írnék Fiz szemszögéből és kevesebbet Louiséból. Christoph szemszöge nem tetszik egyedül, szerintem eléggé jellegtelenül gondolkodik szegény.
Ugorjunk ahhoz a részhez, amikor Louis leüvölti a menedzserét. Igen. A valóságban mi történt volna: Köszönöm szépen Louis, a továbbiakban nem vagyok hajlandó a menedzsered lenni.
És Louis semmilyen körülmények között még csak egy cigire sem gyújthatott volna rá, amíg bele nem egyez a menedzser.
Helyesírás és vesszőhibák már a második résznél jelentkeztek, nem olyan gyakran, de mindenképp azt ajánlom, hogy párszor nézegesd át a részeket, mielőtt közzé tennéd, vagy fogadj egy bétát magad mellé.
Ha már belementem ebbe az irreális dologba; csak engem zavar Fizzy felelőtlen családja?
A 13 éves lány elutazik egy tök idegen országba, az anyuka meg csak: vigyázz magadra kincsem!?
Mintaanya!
A számokat pedig betűkkel írjuk le, mert szebbé teszi a külalakot, ha már itt tartunk.
De nem baj, a főszereplő annyira jól kiismeri magát mindenütt, hogy már harmadnap otthon van, minden tökéletes és heppi. Említettem már, hogy egy kicsit irreális mindez?

Összegzés: 
- Teljes design-cserét javasolok
- Bétáztasd a megjelent részeket
- Próbáld kissé unirreálisra írni ezentúl a történetet

Kinézet: 10/7
Történet: 10/7
Összesen: 20/14